Dublin 2025

Írország

2025. október 28. - november 1.

Előkészületek:

Mivel ezúttal a szokásosnál is hosszabb lett az őszi szünet, (másfél hét, igaz, a 24-ét előző szombaton le kellett dolgozni), úgy döntöttünk Timivel, néhány napot Írországban töltünk. Szeptember végén megvettem a repülőjegyet és néhány nap múlva lefoglaltam a szállást is, 4 éjszakát Dublin központjában, egy egyszerű, de kényelmesnek tűnő szobát fürdőszobával. A főváros megismerése mellett Cork, Galway és Limerick városait is tervbe vettük, valamint Írország összesen 2 világörökségi helyszínének egyikét, a Dublintől északra fekvő Brú na Bóinne neolitikus kamrasírjait. Mivel állítólag nem olyan egyszerű a tömegközlekedés, várható volt, hogy minden program nem fog beleférni. Néhány nappal indulás előtt online megvettük a jegyet a Trinity College híres könyvtárába (erről semmiképpen sem akartunk lemaradni), valamint a híres Guiness sörgyárba, mégiscsak ez Írország legnépszerűbb terméke.

Írország egy több mint 5 milliós ország Európa északnyugati részén, az Ír-szigeten, a Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Dublin, hivatalos nyelvei az angol és az ír (gael). Az ország ír neve "Éire" az óír Ériu névből származik, aki az ír mitológia istennője volt. Az ország fővárosa és legnagyobb városa Dublin, legmagasabb pontja a Carrauntuohil-csúcs, ami 1041 

méter magas. Leghosszabb folyója a Shannon, amely kettészeli a szigetet, Sligo városánál ered és Limericknél éri el az Atlanti-óceánt. Jelentős folyói még a Liffey, a Boyne és a Blackwater.

Valószínű, hogy az Ír-szigeten i.e. 10.500 körül már éltek emberek. I.e. 4000 körül már megjelent a mezőgazdaság, a fazekasság, a téglalap alakú házak. Ebből az időből származik a legnagyobb megalitikus sírhely a Drogheda melletti Newgrange, ami idősebb mint a Stonehenge vagy a gízai nagy piramis. I.e 600 körül jelentek meg a kelták, az őslakosokkal keveredve belőlük alakult ki a gael népcsoport. Az Ír-szigetet a rómaiak Hibernia néven emlegették, de soha nem volt része a Római Birodalomnak. 432-ben Szent Patrik püspökként tért vissza a szigetre, miután korábban rabszolgaként élt itt 6 éven át (ír kalózok rabolták el Britanniából), ő térítette keresztény hitre a kelta vallású íreket. 795-ben a vikingek megtámadták a szigetet, miután kifosztották, településeket alapítottak a part mentén, ekkor jött létre Dublin, Cork és Limerick is. 1014-ben Brian Boru ír főkirály legyőzte a vikingeket, de ő maga is életét veszítette. A 11. század végén sikertelen norvég hadjáratok következtek, majd a 12. század elején a sziget a modernizáció útjára lépett,  bővült a kereskedelem, kapcsolatokat építettek az angol, francia és spanyol uralkodókkal, ekkor épültek az első várak, pl. a Galway Castle. A 12. században az egymással harcoló királyságok vezetőjének egyike II. Henrik angol királytól kért segítséget. Az első normannok 1167-ben érkeztek a szigetre, majd sorra legyőzték a kisebb-nagyobb ír királyságokat. Henrik fia, Földnélküli János uralkodása alatt Írország közvetlenül az angol korona fennhatósága alá került. Az írek a 13. században sorra szerezték vissza a földjeiket, majd a 15. század végére teljesen kiszorították a normannokat a szigetről. Az első ír parlament 1297-ben alakult meg Dublin várában. VIII. Henrik elhatározta, hogy visszaszerzi Írországot, ez 1542-ben sikerült is neki. Az angol uralom 100 évig tartott, ezalatt a katolikus lakosságot erőszakkal akarták protestáns vallásra téríteni. Az ír katolikusok elkobzott földjeire angol és skót telepeseket küldtek. 1641-ben az írek fellázadtak, de Cromwell leverte a lázadást és visszafoglalta Írországot. A 7 évig tartó háborúban az ír lakosság fele odaveszett. 1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesült. 1829-ben O'Connell munkájának köszönhetően az angol parlament elfogadta az ír emancipációs törvényt, aminek értelmében a katolikus írek teljes jogú állampolgárokká váltak. 1845 és 1849 között tombolt a nagy ír éhínség, a burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást eredményezett, az ország népessége 8,1 millióról 4,4 millióra esett vissza. Az írek főleg Amerikába, Angliába és Ausztráliába emigráltak. A 20. század elején az ír lakosság kettészakadt nacionalistákra és unionistákra.  1916 áprilisában a radikális ír nacionalisták fegyveres lázadást robbantottak ki, és Dublinban kikiáltották az Ír köztársaságot. A lázadást az angolok néhány nap alatt leverték és a felkelés 16 vezetőjét a Kilmainham-börtönben kivégezték. 1919-ben megalakult az IRA (az Ír Köztársasági Hadsereg), megöltek 2 angol rendőrt, ezzel kitört az ír függetlenségi háború. 1921-ben létrejött az Ír Szabadállam, Észak-Írország pedig kivált és brit fennhatóság alatt maradt. Ezután polgárháború tört ki az angol-ír szerződést ellenzők és támogatók között, ennek egyik vezéralakja volt Michael Collins. 1937-ben új alkotmányt fogadtak el, ekkor jött létre az Ír Köztársaság. A 2. világháborúban Írország semleges maradt. A 20. század második felében a gazdasági nehézségek miatti kivándorlás az ország lakosságát 2,8 millió főre csökkentette. Nagy volt a katolikus egyház befolyása, tiltották a válást, a fogamzásgátlást, az abortuszt, a könyveket és filmeket pedig cenzúrázták. Közben az IRA nem hivatalos szárnya folytatta a gerillaharcot az angolokkal szemben. A 90-es években a reformok és a modernizáció hatására sokat fejlődött a gazdaság, így Írország a világ egyik leggazdagabb állama lett, 2018-ban pl. Európa második (és a világ ötödik) leggazdagabb országa volt, az 1990-es években a kiugró gazdasági növekedés miatt kelta tigrisnek is nevezték. 

Október 28.

Reggel 4.40-kor keltem, csináltam melegszendvicset. Még sötétben kibiciklizte a buszállomásra. 5.25-kor indult a busz Félegyházára, mire odaértünk, felkelt a nap. Átsétáltam a vasútállomásra, közben megcsodáltam a városházát.

Megvettem a jegyet Ferihegyre, +300 forintért a reptéri buszra is. Cegléden elég sokat álltunk, végül 21 perc késéssel értünk fel Pestre. A buszon olvastam Tünde üzenetét, de nem tudtam belépni a krétába, végül mégis sikerült, be tudtam írni az órákat. Megjött Timi, biztonsági, útlevélellenőrzés( (pedig EU!!), 10.40-kor felszálltunk. 3B és 3E, elég szűk ülések. 14.00 (itt 13.00)-kor leszálltunk, megkerestük a buszt, 41-es, emeletes, minden ház előtt megálltunk. Szép, egyforma házak, téglaborítás, élénk színű ajtók.

O'Connell Street-en szálltunk le, éppen esni kezdett. Megtaláltuk a szállást, már készen volt, lepakoltunk, egy étterem felett lakunk, mint Londonban. Elindultunk sétálni, kisütött a nap. Liffey folyó, híd, éhesek vagyunk, étterem pont alattunk. Finom currys csirke, rizs, sült  krumpli, Timi hamburger. Újra séta, city hall,  be is engedtek! Mögötte vár, régi torony, modern részek, híd, furcsa minta a falon. Christchurch katedrális, éppen zártak, kapu, hidak, bíróság, posta, magas fémoszlop. Primark itt Penneys, vettem egy farmert és egy legginset. Hazafelé Spar, elég kicsi, a parti sétányon ettünk édességet, bíróság, aztán haza. Lezuhanyoztunk és 11-kor már aludtunk is!

Október 29.

Korán felébredtünk, de csak fél 8-kor keltünk. Reggelire a tegnap vett péksütiket ettük (a Spar egyetlen jó ajánlata: 4 finom péksüti 2 euróért), aztán elindultunk.

Hideg, szeles idő, de süt a nap. 9.30 Trinity College, (éppen diplomaosztó van!) nemzetközi csapat, (spanyolok, malájok, kanadaiak, amerikaiak) . Johann a vezető, NY-ból, 6. éve tanul itt, sztorik az egyetemről, különböző korból épületek. Aztán Book of Kells, + interaktiv. 

Ebéd helyett Marks and Spencer, sétálóutca, St. Stephen' Green, gyönyörű park, hattyúk helyett sirályok, egy padon ettünk, saláta, tigrisbuci, közben pici eső. A túloldalon Newmann house, egyetem, mellette templom. 

St. Patrick katedrális, sörfőzde, már 4 előtt, telefon lemerül, egy étteremben bent feltöltik. 7 emelet, söröspohár alakú, hozzávalók, (víz a Wicklow-hegységből!!), módszer (pörkölés!), kis köstoló, odafent a bárban 1 pint, kilátás a városra!

Hazafelé Lidl, sok kaja, otthon vacsora, (leves, szusi, guiche), Guiness-család 1. rész, Netflix, zuhanyozás, spanyol, eszperantó,  naplóírás, alvás.

Október 30.

Reggel sokáig aludtunk, ráadásul nem tudtuk eldönteni, hová menjünk, mert egész napra esőt jósoltak. Végül a Brú mellett döntöttünk, gyorsan összepakoltunk, lementünk a néhány percre lévő buszmegállóba.  Megkerestük a  C1-es  busz megállóját, rengeteg busz jött, a miénk késett pár percet. Emeletes volt, de nem mentünk fel, a sofőr nem ad vissza, egy perselybe kell bedobálni a pénzt. Két megállóval hamarabb szálltunk le ( ugyanaz volt a neve!!), egy másik buszra szálltunk fel, azzal mentünk tovább. Persze, így lekéstük a buszunkat, de volt egy másik opció, az 500-as busszal elmentünk a Seatown villas nevű megállóig, ott vártunk néhány percet a fák alattt, a senki földjén. Átszállltunk a 101-es buszra, ami egyébként szintés Dublinból jött!), elmentünk vele Drogheda-ba, a St.Mary kórházig, ott átszálltunk a 163-as buszra (beálltunk egy üzlet eresze alá, amíg vártunk). 

A buszon csak ketten voltunk, a sofőr kérdezte, mikorra van időpontunk.

Vissza 15.45-ös, soför akkor ébredt. Vissza Drogheda-ba. Közben bottle of Boyne, séta D-ban, templom, kapu, városháza, bacsora, mexikói, tál burritó.

Vissza, 18.00, 101-es, közben szakad, 8-ra vissza, séta haza, zuhanyozás, Timi náthás, korán lefekvés.

Október 31.

8.15 Galway, jegy a sofőrnél, kártyával, 10.45-kor megérkeztünk, templom zárva, sétálóutca, spanyol boltív, színes házak, kikötő, megkérdeztük a sziklát, késő!

13.30 Limerick közel a központhoz, katedrális, ingyen, mert mindjárt zár, vár: éppen előttünk zárt, ajándékbolt

Vacsora: libanoni, falafel, 

November 1.

7-kor keltünk, reggeli, 8-kor elindultunk, a táskákat otthagytuk egy szekrényben a szálláson. Hol vegyünk napijegyet, buszmegálló, buszsofőr: nála nem lehet, csak a boltban, a Spar csak 10-kor nyit (ünnep van), busziroda 9-kor, túl korán van, új ötlet: Tara str vasútállomás, gyalog, közben kávé Timinek, túlpartról Costum House, napsütés!! Állomáson automata, csak rendes kártya van, napijegyet nem lehet, O' Connell, busziroda: az ünnep miatt zárva! Közben 9 lett, egy Spar nyitva, végre megvettük! Új terv: mivel süt a nap, máris menjünk ki a sziklákhoz! H3-as busz,, futva értük el, Timi feltartotta!, 9.22-kor indultunk Howth-ba, gyönyörű út, szép házak, aztán a tenger! 10.12-kor érkeztünk, Howth Summit, a hegy tetején, előtte kikötő!!, térkép, az ösvény 2 irányba vezet, először világítótorony, nem lehet közel menni. Másik irányba indultunk, hogy ne süssön szemünkbe a nap, amikor a világítótornyot fotózzuk. Vissza az elágazáshoz, onnan végig lefelé a kikötőig, nagy tömeg! Séta a házak között, a mólón építkezés. Étterem, Rosie's, fish and chips, lasagne, finom. Vasútállomás, gyorsabb, mint a busz, Tara, utána busszal haza, megvannak a táskák! Busszal vissza, 41-es kimaradt, el fogunk késni! Minden sarkon megálltunk, dugó. Közben üzenet, csak 20.20-kor indul a gépünk! Így ráérünk! Csak 20.50-kor szálltunk fel, végül egymás mellett ültünk.-kor leszálltunk, útlevélellenőrzés (EU??) Helyet kerestünk, 200 E 2.21-kor.

Vonat 3.01, Timivel együtt, átszállás Szolnokon, Tiszatenyőn, Hékéden, 7-re értem haza.

Források:

Írország – Wikipédia